Szent Pál szeretethimnuszában az angyalok nyelve, vagy a nyelveken való beszéd az imádság felső fokát jelenti, ő mégis semminek említi: „… ha szeretet nincs bennem, mit sem érek”[1]. Ekképpen a Szentlélek az, aki megnyit bennünket, aki bennünk hisz, imádkozik, és szeret, és remél. Napjaink keresztény hitvallásában az irgalmasság szerepe létfontosságú kérdést vett fel, hiszen még tart az Irgalmasság éve – miszerint a laikus[2] hívők, a Világi Krisztushívők apostolságában az együttérzést és az irgalmasságot szüntelenül a hit tükrében szükséges gyakorolni. A kérdéskör megközelítése a Szentírás és a katekizmuson[3] belül a kateketika[4] alkalmazásával történik. A katekizmus, aTovább