A szenvedés során a kalapácsütések hangja az emberek lelkéhez csapódott, amely a vér szagával átitatott fájdalmas szidalmakkal keveredett. Jézus azonban nem kiáltott, az emberek irányában néma marad, nem vádol, nem kiált igazságért, nem kér ítéletet, hanem csendben imádkozik. A próféciák beteljesedtek, melyet Izajás könyve 53,12 velünk ekképpen közöl: „Ezért osztályrészül sokakat adok neki, és a hatalmasok lesznek a zsákmánya, amiért életét halálra adta, és a gonosztevők közé sorolták, noha sokak vétkeit hordozta, és közben imádkozott a bűnösökért.” (Iz53,12) Nem csak a bűnösökért, hanem a szenvedőkért is meghalt. Jézus ajkán a kereszten való felkiáltása az elhagyottságTovább

HANS URS VON BALTHASAR: Mit szabad remélnünk?, Rövid értekezés a pokolról Apokatasztazisz művei alapján, Eszkatológia szemináriumi dolgozat,  PPHF. 2017. Balthasar misztikus egyéniség volt, de egyben elmésen vitázó katolikus pap és teológus. [1] Lelki társa Adrienne von Speyr, (1902.09.20. – 1967.09.17.) svájci katolikus orvos, író és teológus (jobboldalt) protestáns orvos rossz egészségi állapottal rendelkezett kinek misztikus élményei óriási hatással voltak rá, melyeket teológiai reflexiók segítségével megfogalmazott. Művében a kárhozatot és a poklot, mint reális lehetőséget illetve az eszkatológia kérdését feszegeti, amely az eszkaton szóból ered és a végső dolgok tanítását jellemzi. Karl Rahner kortársaként az eszkatológiábanTovább

Az igazak jutalma, a bűnösök bűnhődése – lehet szentírási és morális kérdés, melyet a theologia moralis avagy morálteológia szemszögéből illetve a Szentírás alapján közelítsük meg. A katolikus erkölcsteológia az a tudomány, amely a kinyilatkoztatás fényénél vizsgálja az Egyház közösségében élő hívő ember magatartását, Krisztushoz, mint középponti normához viszonyítva, a keresztény hivatásból fakadó tanúságtétel szempontjából. A theologia morális kriszto-centrikus mi volta adja meg a keresztény teológiának a lényeges elemét. Arra a hittételre épül, hogy Isten Jézus Krisztusban kinyilatkoztatta magát a világnak, amely a katolikus erkölcsi szemléletet is gyökerében érinti. (Erkölcsteológia I., Katolikus teológiai főiskolai jegyzetek, Budapest,Tovább

A Stabat Mater egy himnusz, amely Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól, amely a legismertebb középkori ének. A szerzősége vitatott, leginkább JACOPONE DA TODI-t tartják költőjének, (1230 k- – 1306. december 25.) Todiról a születése helyéről a perugiai kerületben levő kis városról nevezték el. Családneve JACOPONE DEI BENEDETTI, de kötik SZENT BONAVENTURA illetve III. Ince pápa nevéhez is. A himnusz címét első sor adja: a Stabat mater dolorosa, melynek jelentése: Állott a fájdalmas Anya, midőn Fia függött a kereszten. ¹ A középkori kódexekben és más régi forrásokban az alábbitól kismértékben eltérő szöveg olvasható.Tovább