Ágoston és Kálvin eleve elrendelése

Ágoston a kegyelem Isten ingyenes ajándékát a pelagianizmussal szemben hangsúlyozza. Az Ef2,8 erről így fogalmaz: „Kegyelemből részesültetek a megváltásban, a hit által, ez tehát nem a magatok érdeme, hanem Isten ajándéka.” – „A remény pedig nem csal meg, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete.” – a Róma levél 5,5 alapján a … TovábbÁgoston és Kálvin eleve elrendelése

Teremtéstörténet – ember teremtése és evolúciós elmélet

A teremtéstörténet és evolúciós elmélet terminológiáját kizárólag a Biblia és a dogmatika illetve a Tanítóhivatal megnyilatkozás tükrében vizsgálom. A cikkem forrásművei: Theodor, Schneider: A dogmatika kézikönyve I. , II. Vigilia, Budapest, 1996 – ban kiadott műve és Claus, Westermann: Az Ószövetség Teológiája, Tételvázlatok, PPHF, 2013. alapján készült. A világ teremtéséről és az ember teremtéséről nem … TovábbTeremtéstörténet – ember teremtése és evolúciós elmélet

Egyház alapítás – Fülöp Cezária

Szent Márk evangélium Mk 8,27 verse alapján a húsvéti ünnepet követően Jézus a tanítványaival Jeruzsálemet elhagyta és következő úti céljuk felé Fülöp Cezáriába vezetett. [1] Márk dramatikus megközelítése szerint az első csúcsponthoz érkeztünk, mivel a Fülöp Cézária szakasz az események központja. Jézus itt nyíltan elmondta, hogy az ő útja a szenvedés útja, amely nem más, mint … TovábbEgyház alapítás – Fülöp Cezária

A Miatyánk imádságról

Amikor a Miatyánkot imádkozzuk legyen az első gondolatunk, hogy az Atyához fordulunk, melynek közbenjáró útja Krisztus Szent embersége. Az imádságos életünk során valóban szeretnénk megérteni, hogy kit és mit testesít meg Jézus a Miatyánk imádság teljességében, akkor nem lenne ahhoz bátorságunk, hogy kapkodva – sietve imádkozzuk el, ugyanis az alázatunk meginogna mindazonáltal, hogy egyáltalán újra … TovábbA Miatyánk imádságról

Remény, üdvösség, kárhozat, pokol

A teológiai cikkem forrásműve a Hans Urs, Von Balthasar: Mit szabad remélnünk?, Rövid értekezés a pokolról, Apokatasztazisz Sík Sándor kiadó, Budapest, 2006-ban kiadott műve alapján készült.  (Hans Urs, Von Balthasar: 1905.08.12., Lucerne, Svájc-1988.06.26., Bázel, Svájc). Balthasar misztikus egyéniség volt, de egyben elmésen vitázó katolikus pap és teológus.[1]  A könyv alcíme apokatasztazisz, melynek fogalma az 1. … TovábbRemény, üdvösség, kárhozat, pokol

Ezdrás

Ezdrás neve héb: עזרא – Ezra, ‘[Isten] segítség’ szóból ered. Kr.e.5. – Kr. e. 4. szd. idején élt, több néven ismert: Ezsdrás, Ezra, Ezdrás, aki pap és történetíró volt. Kr. e. 460 körül Artaxerxész perzsa király engedélyével tért haza nyolcvan évvel az első csoport után a babiloni fogságból. A király Ezdrást a nép oktatásáért tette … TovábbEzdrás

Galata levél

A Galata levél olvasása és magyarázata a katekumenek azaz a kezdő keresztények részére ajánlott, akik még nem mélyültek el a hitükben. A levél valószínűsíthető keletkezési helye és ideje: Antiókhia, i.sz. 50-es évek közepe, amely Pál apostol az első missziós útja utáni, de az első jeruzsálemi zsinat előtt készült. Bevezetésben, amely a levél előszava – felirata … TovábbGalata levél

Angyalok és démonok

Az angyalok és démonok terminológiáját kizárólag a Biblia és a dogmatika illetve a Tanítóhivatal megnyilatkozás tükrében vizsgálom. A cikkem forrásművei: Dr. Lukács, László: Dogmatika II.: A kezdetektől a beteljesülésig, Sapietnita Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 2007-ben kiadott műve alapján készült. Mi a dogmatika? – a theologia dogmatica egy vallás hitének, amely jelen esetben a kereszténység igazságait megvilágító … TovábbAngyalok és démonok