Jézus imája a kereszten

A szenvedés során a kalapácsütések hangja az emberek lelkéhez csapódott, amely a vér szagával átitatott fájdalmas szidalmakkal keveredett. Jézus azonban nem kiáltott, az emberek irányában néma marad, nem vádol, nem kiált igazságért, nem kér ítéletet, hanem csendben imádkozik. A próféciák beteljesedtek, melyet Izajás könyve 53,12 velünk ekképpen közöl: „Ezért osztályrészül sokakat adok neki, és a … TovábbJézus imája a kereszten

Igazak jutalma, a bűnösök bűnhődése

Az igazak jutalma, a bűnösök bűnhődése – lehet szentírási és morális kérdés, melyet a theologia moralis avagy morálteológia szemszögéből illetve a Szentírás alapján közelítsük meg. A katolikus erkölcsteológia az a tudomány, amely a kinyilatkoztatás fényénél vizsgálja az Egyház közösségében élő hívő ember magatartását, Krisztushoz, mint középponti normához viszonyítva, a keresztény hivatásból fakadó tanúságtétel szempontjából. A … TovábbIgazak jutalma, a bűnösök bűnhődése

Galata levél

A levél valószínűsíthető keletkezési helye és ideje: Antiókhia, i.sz. 50-es évek közepe, amely az első missziós út utáni, de az első jeruzsálemi zsinat előtt készült. Bevezetésben, amely a levél előszava – felirata azaz prescriptuma, a Galácia közösségek részére címezve, amelyek a Kis-Ázsia középső és déli területein tartózkodtak. Megírásának oka Pál apostol Galácia déli területén Márk … TovábbGalata levél

Mária az üdvtörténetben

„De Maria numquam satis” – a Máriáról sohasem elég mondás Grignon de Montfort, Szent Lajostól származik.[1] Szent Lajos beszélt isten anyjáról és annak a helyes tiszteletéről a tökéletes Mária – tisztelet című művében is. Ha Szent Lajos Máriáról lévő tanítását vesszük alapul, akkor a II. Vatikáni Zsinat korai előfutárának is tekinthetjük. A Lumen Gentium: Az … TovábbMária az üdvtörténetben