Jézus

Jézus Krisztus – Ἰησοῦ Χριστοῦ

„Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.” Mt 5,3-12
Műfaja: Μακάριςμος → Makariszmosz, amely egy elismerő felkiáltás valakinek boldog állapotáról, erkölcsös magatartásáról vagy sajátos élethelyzetére vonatkozólag. A μακάριοι → makarioj, melynek a jelentése boldogok. A Mt 5,3-12 és Lk 6,20b-23 szerinti boldog-mondások két változata alapján látszik, hogy Lukácsnál (3+1); Mt-nál pedig 7+1 van. Valószínűleg csak a Lukácsnál szereplő első három boldogság hiteles, a 4. az ősegyháztól származik.
Első Boldog-mondás: „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa”(Mt 5,3). A lelki szegényeket nevezi boldognak, amely a görög szövegben: πτωχοι τω πνευματι → „ptókhoi tó pneumati”. A „ptokhosz”→ koldusszegény, a lélek „pneuma”, amely a koniné ó-görögben tekintet határozóként jelenik meg.
A mennyeknek országa: βασιλεια των ουρανων, a baszileia tón úranón, melyet királyságként, uralomként értelmezünk. A mennyek országa nem területet jelöl, hanem ahol Isten uralkodik, amely uralmat és kormányzást jelent. Máté harminckét alkalommal használja az egek királysága semita kifejezéseket, az Isten országát pedig 4 alkalommal. Mi Atyánk imádságában: „Jöjjön, el a te országod”(Mt 6,10) → Jussál uralomra bennük, és legyél te a királyunk, a mi Urunk. A „lélekbe szegény” szó nem, azt jelenti, hogy valaki szellemi fogyatékos. A lélekben szegények kifejezés egyfajta ürességet jellemez, amely a hit ürességére utal. A hit ürességét az Isten ajándékai megtöltik pl. imádság vagy keresztény életvitel, illetve a családi közösség és abban bennfoglaltan az erkölcsi katolikus nevelés. A lelki szegény nem rongyos ruhákban jár, vagy megveti a pénzt. Akkor hogyan lesz ez a személy boldog? Hogy adakozik, szeretettel, másokkal törődik. A lélekben szegények, úgy használja a világ javait, hogy lélekbe szabad maradjon, ahogy ezt a Zsoltáros mondja: „Ne bizakodjatok a hatalomban, ne dicsekedjetek rablással, s ha javaitok gyarapodnak, a szívetek ne tapadjon hozzá!” (Zsolt 62, 11).
Második Boldog-mondás: „Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket” (Mt 5,4). Ez önmagában nem a szenvedésre utal. A keresztény ember a szenvedésbe is remél, számára a szenvedés nem egy végső állapot. Még is sokan a szenvedéseikbe szinte beletemetkeznek. A szomorúság a bűnbánat kifejezése megjelenik: (1Kor 5,2; Jak 4,8-10) A Jel 21,4 ezt gyász szóval fordítja.
Harmadik Boldog-mondás: „Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld” (Mt 5,5); (Mt 23,37-39). Ki a szelíd? Aki nem használ, sem tettel, sem szóval erőszakot.
Negyedik Boldog-mondás: „Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele”. (Mt 5,6). A δικαιοσυνην – dékároüsszüné az igazságosság kifejezése, amely gyakorlati igazságot jellemez, valakinek az igaz voltát, igaz életét jelöli. Az igazságosság magyarázata szerint ne kifelé mutató képmutatással szomjazd az igazságot. Ez az igazságosság Isten megmentő és kegyelmes szeretetének igazságában látható, melynek formája a mi életünkben is igazsággá válik. Az első szakasz a negyedik boldog mondással le zárul.
Ötödik Boldog-mondás: „Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.” (Mt 5,7). Az irgalmasság cselekvő szeretet, amely az Lk 10,21 szerinti irgalmas szamaritánus példabeszéd szerinti értelmezés. Ne legyen hivalkodó az irgalmasság gyakorlása, melynek lényege hogy cselekvő szeretettel meglássam a másik ember nyomorát. A cselekvő szeretettel lévő irgalmasságra olyan ember képes, aki Isten kegyelmét teljes szívből el tudta fogadni. Ehhez kapcsolódik Ferenc pápa bullája, a Misericordiae Vultus, mellyel meghirdeti az irgalmasság rendkívüli jubileumát.
Hatodik Boldog-mondás:„Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent”. (Mt 5,8). Az érzelmek egyeduralmának nem engedi át magát. A szem a lélek tükre (Mt 6,22). A haragtól, az irigységtől a szem nem marad tiszta. Fontos, az érzelmek rendezettsége, tisztasága. A καρδια-kardia -szív(et) tekintve tiszták a szív tisztasága. Ha „Isten országát és az ő igazságát” (Mt 6,33) keressük, ha vágyakozunk Isten országának megszületéséért és tartós jelenlétéért szívünkben.(Mt 6,10a; Luk 17,21b).
Hetedik Boldog-mondás: „Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.” (Mt 5,9). Az ειρηνοποιοι, eirénopoioi → ejrénnopojoj tehát béketeremtők. Jézus boldognak mondja a békeszerzőket, hogy szembeállítsa az embert apjával. Isten határozott és végső ígéretét tartalmazza a megváltott emberiség üdvösségére vonatkozóan a földön és a mennyben, az időben és az örökkévalóságban, szociális, politikai és személyes értelemben egyaránt. Igazságot (Mt 6,33), békét (Mt5,9) és örömöt (Mt 13,44) foglal magában.
Nyolcadik Boldog-mondás: „Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.” (Mt 5,10). Üldözöttek: δεδιωγμενοι – dedioüszéoj. Van egy szubjektív álláspont amely, nem tetszik másoknak. Viszont, az üldözésért még nem leszünk boldogok. Ezek a Boldogságok itt a jelenben vannak, a jelenben valósulnak meg.