Mit testesít meg Jézus a Miatyánk imádság teljességében

Az első századoktól kezdve keresztény gondolkodók és próféták megkísérelték a Miatyánk imádság teológiáját kifejteni. Status Questionis: mit testesít meg Jézus a Miatyánk imádság teljességében és azt hogyan ismerjük fel?  Krisztusban beteljesedett Isten kinyilatkoztatása, így a Fiú új tartalmat ajándékoz a Miatyánk imádságnak.

1. Miatyánk Teológiája

A Miatyánk imádság teológiájának alapja az ember, aki Isten teremtménye, (Ter 1,27; Mk 10,6; Mt 19,4) kinek a hitbeli meggyőződése, hogy Isten a Mi Atyánk, kinek a Fia a názáreti Jézus a Krisztus.

A status questionis válasza

  • A második isteni személy az Isten Fia a Krisztus, aki igeként emberré lett. Krisztus – Isten teljesen és igazán emberré lett, ennél nagyobb és lényegesebb állítást nem lehet megalkotni.
  • Jézus önmagát adta, magával fizet érettünk. Isten erősíti meg az emberek fiúi helyzetét, hogy elküldi fiának Lelkét, aki képessé teszi a hívőket, hogy bizalmas megszólításban az Atyával az αββα – val az Istennel beszéljenek. „Mivel az Isten fiai vagytok, a Fia Lelkét árasztotta szívünkbe az Isten, aki kiáltja: Abba, Atya!”(Gal 4,6).
  • Az ima metszés pontja Krisztus, aki κύριος –ként küriosz–ként, Úrként az imádás tárgya. Krisztus imádságainak kulcsa az Ő papi lelke és hivatása.
  • Az Úr imádságban jelen van Isten arca, amely tanúsítja, hogy az engedelmes Krisztus a saját emberségében az Atyaisten akaratát és szeretetét testesíti meg.

Kapcsolódó cikkem: A Miatyánk imádságról, www.teologia.nhely.hu/?p=136

1. 1 Atyánk szeretete

Az Atya küldi őt, majd feltámasztja, az Atya önmagát öröktől adó Isten, a Fiú az Atyát öröktől befogadó Isten. A Szentlélek pedig egymásnak és a világnak kettőjük kölcsönös szeretete. Atyaisten legbensőbb titka a szeretete, amely kiárad a világra és a szívünkbe: „A remény pedig nem csal meg, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete.” (Róm 5,5).

Tertullianus a Miatyánk magyarázatában Isten Fiát az Isten lelkének tartja, de nem a harmadik isteni személlyel akarja azonosítani, ha nem annak a lényegét ragadja meg. A De oratione, az imádságról tanító írásából áttér a Miatyánk részletes magyarázatára.  A Miatyánkban Jézus egyetemes elvet hozott, melyben mindenki Isten szeretetét megleli. A szeretet a legnagyobb az evangéliumi kötelességek és erények között, amely Isten legbensőbb tulajdonsága: „Megismertük és hittünk a szeretetben, amellyel Isten van irántunk. Az Isten szeretet, és aki kitart a szeretetben, az az Istenben marad, s az Isten is benne marad.”(1Ján 4,16). (Vö. Tertullianus, Quintus Septimius Florens: laikus teológus, Karthágó, 160 k. – Karthágó, 220 u.)

2. Miatyánk erkölcsi akarata

A Miatyánk imádság az engedelmesség fényét tükrözi. Az engedelmesség a Mennyei Atya akaratának önkéntes alárendelésünket ebben a formában adja: Cselekedd az Atyaisten akaratát! Krisztus a saját emberségében azt a viselkedést és cselekedetet ismeri el, amely mindig és mindenkor az Atya akaratához igazodik. Isten nem olyan, mint valamiféle atya, hanem Ő az Atya. A Miatyánk megszólítás lelki és lélektani helyzetet jelez, amelyben a keresztény ember a leereszkedő és irgalmas Isten elé kerül. (Spinetoli, da Ortensio: Máté az egyház evangéliuma)

A megoldás a Miatyánk imádság közötti petitio–ban, a kérésben található: …„legyen meg az akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is” (Mt 6,9; Lk 11,2). Jézustól kaptunk ezt a felszólítást, azért hogy az Atya akarata teljesedjék be. Az Isten akarata az, melyet Fiától és tőlünk is megkíván. Ebben a szintézisben gondolhatnánk az erkölcsi törvényre vagy a kötelességre. Bár az erkölcsi törvény és a kötelesség magasabb rendű tézis, melyet Isten akarata felölel, mert az emberi szabadságot beköti egy magasabb minden lelkiismeretet kötelező rendbe. (Guardini, Romano: Az imádság iskolájában, SZIT, Budapest, 1988. 227.

2. 1 Miatyánk katekizmusa

Jézus által nekünk tanított és átadott Úr imádság szerkezete az Atyához intézett hét kérésből tevődik össze.

  • Melyből Istenre vonatkozik az első három kérés. …„Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a neved”. (Mt 6,9). Melyek elbeszélik: Isten nevének kérését, az országának eljövetelét és az akaratának megvalósulását.
  • Az irgalmasság a negyediktől a hetedik kérésig tart, amely Atya elé tárja a nyomorúságainkat és várakozásainkat. Amelyben eledelt a szükséges napi táplálékot bizalommal kérjük: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.” (Mt 6,11) – kéréssel elismerjük a mi Atyánk jóságát, melyben megszentelő kegyelmet is kérjük az igazságosság és javak megosztás fedezésére. – amelyre Máté 4,4 utal: …„Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden tanítással is, amely az Isten szájából származik.”
  • Amikor az Atyától bűnbocsánatot kérünk:…„ s bocsásd meg a vétkeinket, amint mi is megbocsátottunk az ellenünk vétkezőknek”. (Mt 6,12). Melyben megvalljuk a Jóistent és Fiában helyezett irgalmasságát. Istentől kérjük, hogy kísértésbe ne hagyjon minket egyedül, hiszen mindenkiben utat tör a concupiscentia a kísértés, amely az áteredő bűn következményeként az ember bűnös hajlama.
  •  A Miatyánk imánkat így fejezzük be:…„ És ne vígy minket kísértésbe, hanem szabadíts meg a gonosztól”. (Mt 6,13). Amely a Sátán személyét jelenti, aki az Atyaistennel szembeszegült: „Levetették a nagy sárkányt, az ősi kígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki tévútra vezeti az egész világot.”(Jel 12,9).
  • A Miatyánk imádságban kérjük Krisztus kegyelmes eljövetelét a bocsánatot illetve a kísértésben kitartást valamint a gonosztól való szabadulást. – „jöjjön el az országod, legyen meg az akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is.” (Mt 6,10; Vö. II. Vatikáni Zsinat: LG, 5).

3. Konkluzió

Krisztus azért érkezett közénk, hogy megvalósítsa az Atya üdvözítő akaratát, hogy minden ember az üdvösség talajára lépjen, ahogy ezt Pál megfogalmazza: …„aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére” (1Tim 2,4; Vö. II. Vatikáni Zsinat: SC, 5). (II. VZS: Sacrosanctum Concilium, kezdetű konstitúciója a szent liturgiáról: I. A szent liturgia természetéről és jelentőségéről az Egyház életében, Első fejezet: A húsvéti misztérium, https://archiv.katolikus.hu/zsinat/sc.html). Pál apostol Róma levélből Isten akaratát a Miatyánk imádság által felismerjük: „Ne hasonuljatok a világhoz, hanem gondolkodástokban megújulva alakuljatok át, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a helyes, mi a kedves előtte és mi a tökéletes.” (Róm 12,2).

János evangélista az, aki Izajás próféta szavait közvetlenül Jézusra vonatkoztatja:„Uram, ki hitt a szavunknak, és az Úr ereje ki előtt vált nyilvánvalóvá?” (Jn 12,38). Lukács megfesti az Isten akaratának elfogadását és az ellenség szeretet amely, mint fénysugarak a kereszten függő Jézus alakjáról felénk ragyognak. (Tarjányi, Béla: Jézus imái, http://vigilia.hu/regihonlap/2009/5/tarjanyi.htm)

A liturgiában is Jézus neve és személye mindent magába foglal, melyben különleges értéket birtokol a Miatyánk imádság. A liturgikus imádságunk formája a Szív imája – litánia: „Urunk Jézus Krisztus, Isten Fia, könyörülj rajtunk bűnösökön”. Az állandó imádságunk módja, Jézus nevének segítségül hívása. Pál erre ezt tanácsolja: „…De azt sem mondhatja senki: „Jézus az Úr”, csak a Szentlélek által”. (1Kor 12,3).

Az Úr imája ábrázolja a Krisztusba vetett hitünk teljességét. Jézus az erkölcsi valóság középpontjába a lelki és erkölcsi erőkkel megáldott embert helyezi, melyben az ember önmegvalósítás küzdelmével találkozik. Krisztusban az Isten szava és vele akarata is megtestesült. Amennyiben részesedünk őbenne, az általa való újjáteremtéssel a cselekvés új normáját adta.

Krisztus törvénye nem más, mint új létforma, mert: „Az én igám édes, és az én terhem könnyű.”(Mt 11,30). Krisztus alapja a kegyelem, a hit, a remény és a szeretet révén a keresztény cselekvés ihletője. Ennek megértéséhez a kiindulópontunk a páli tanítás Krisztus törvényéről: „Hordozzátok egymás terhét, így teljesítitek Krisztus törvényét.” (Gal6,2). Szent Pál apostol a Róma levelében, a Krisztusban való élet lelkének törvényéről beszél, melynek legfőbb vonása az eleven erő, melyet Isten olt a lélekbe. Ez az új törvény szemben – a régivel meg tud szabadítani a bűntől és haláltól. (Dr. Veres, András: Erkölcsteológia, Eger, 1993. 19. https://christianae.files.wordpress.com/2017/12/erkolcsteologia-jegyzet.pdf