Stabat Mater

A Stabat Mater egy himnusz, amely Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól, amely a legismertebb középkori ének. A szerzősége vitatott, leginkább JACOPONE DA TODI-t tartják költőjének, (1230 k- – 1306. december 25.) Todiról a születése helyéről a perugiai kerületben levő kis városról nevezték el. Családneve JACOPONE DEI BENEDETTI, de kötik SZENT BONAVENTURA illetve III. Ince pápa nevéhez is. A himnusz címét első sor adja: a Stabat mater dolorosa, melynek jelentése: Állott a fájdalmas Anya, midőn Fia függött a kereszten.  A középkori kódexekben és más régi forrásokban az alábbitól kismértékben eltérő szöveg olvasható. A himnuszt korábban is használták a vatikáni változatot 1908-óta hivatalosan használják.

  1. Stabat Mater dolorósa Iuxta crucem lacrimósa Dum pendébat Fílius – Állott a fájdalmas Anya, midőn Fia függött a kereszten.
    2. Cuius ánimam geméntem Contristátam et doléntem Pertransívit gládius – Gyász a lelkét meggyötörte, Kín és bánat összetörte, Tőrnek éle járta át.
    3. O quam tristis et afflícta Fuit illa benedícta Mater unigéniti! – Ó mi nagy volt ama drága Szűzanya szomorúsága, Egyszülött szent magzatán!
    4. Quæ moerébat et dolébat, Pia Mater, dum vidébat Nati pœnas íncliti – Mennyit sírt és hogy kesergett, Látván azt a nagy keservet, Azt a nagy kínt szent Fián.
    5. Quis est homo qui non fleret, Matrem Christi si vidéret In tanto supplício? – Ki ne sírna, melyik ember, Hogyha ennyi gyötrelemben Látja lankadozni őt?
    6. Quis non posset contristári, Christi Matrem contemplári Doléntem cum Fílio? – Ki ne sírna Máriával, Hogyha látja szent Fiával Szenvedni a szent Szülőt!
    7. Pro peccátis suæ géntis Vidit Iesum in torméntis, Et flagéllis súbditum. – Népét hogy megmossa szennytől, Látta tenger gyötrelemtől Roskadozni Jézusát.
    8. Vidit suum dulcem natum Moriéndo desolátum Dum emísit spíritum – Látta édes egy szülöttét, Halálos nagy elepedtét, Látta, hogy halálra vált.
    9. Eia Mater, fons amóris Me sentíre vim dolóris Fac, ut tecum lúgeam – Szeretetnek szent kútfője, Add, a fájdalomnak tőre Járjon át a lelkemen.
    10. Fac, ut árdeat cor méum In amándo Christum Deum Ut sibi compláceam – Hogy szívemben lángra kelne Krisztusomnak szent szerelme. Segíts neki tetszenem.
    11. Sancta Mater, istud agas, Crúcifixi fige plagas Cordi meo válide. – Esdek, hogy szívembe véssed, Szűzanyám, nagy szenvedésed S az Átvertnek sebeit.
    12. Tui nati vulneráti, Tam dignáti pro me pati, Pœnas mecum dívide. – Gyermekednek, a sebzettnek, Ki miattam szenvedett meg, Osszam meg gyötrelmeit.
    13. Fac me tecum, pie, flere, Crucifíxo condolére, Donec ego víxero. – Add meg, kérlek, hogy mig élek, Együtt sirjak mindig véled S azzal, ki a fán eped.
    14. Iuxta crucem tecum stare, Et me tibi sociáre In planctu desidero – A keresztnél veled állni, Gyászban veled eggyé válni: Erre űz a szeretet.
    15. Virgo vírginum præclára, Mihi iam non sis amára Fac me tecum plángere – Dicső szűze szent szűzeknek, Hadd ízleljem kelyhedet meg: Add nekem fájdalmaid:
    16. Fac, ut portem Christi mortem Passiónis fac consórtem, Et plagas recólere. – Add tisztelnem, add viselnem, S nem felednem:holt Szerelmem Krisztusomnak kínjait.
    17. Fac me plagis vulnerári, Fac me cruce inebriári, Et cruóre Fílii – Sebeivel sebesítsen, Szent mámorba részegítsen Buzgó vérével Fiad.
    18. Flammis ne urar succénsus Per Te, Virgo, sím defénsus In dee iudicii – Hogy ne jussak ama tűzbe, Védj meg engem, drága Szűz te, Ha az ítélet riad.
    19. Christe, cum sit hinc exíre, Dá per Matrem me veníre Ad palmam victóriæ – Krisztusom, ha jő halálom, Anyád szeme rám találjon, És elhívjon engemet.
    20. Quando corpus moriétur, Fac, ut ánimæ donétur Paradísi glória. Amen. – S hogyha testem porba tér meg, Lelkem akkor a nagy égnek Dicsőségét lelje meg. Amen.
    Vö. MADAS EDIT: Liturgikus latin nyelvkönyv, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Egyházzenei Tanszék-Magyar Egyházzenei Társaság, 1997. 35. V. LECKE: Grammatica: névszóragozás: a harmadik declinatio folytatása; igeragozás: indicativus praeteritum és futurum imperfectum.