„Te milyen templomot építenél?”

„Te milyen templomot építenél?”

A jeruzsálemi templom végleges pusztulása Titus császár ostromakor Kr.u. 70-ben megtörtént. ¹ Szükség volt egy új formára, amely ismét megadta a templom spiritualizált formáját. A zsinagóga, mint épület a jeruzsálemi templom lerombolása után megszületik, amely a gör. συναγωγήszünagógé, közösséget jelentő kifejezésből ered. Szerkezete a jeruzsálemi templomot követi, melynek iránypontja a lelki közösség kifejezése miatt kelet felé mutat. A zsinagóga nagy csarnokból áll, melyben megtalálható a szentély, az imádkozás helye és itt található a béma, amely egy ünnepi emelvény.

A béma a gör. βήματοςbémátosz ítélőszék szóból és a lat. tribunal kifejezésből származik. – „Elfoglalta a bírói széket a köves udvaron, amelyet héberül Gabbatának hívnak.” (Jn 19,13). A mai keresztény templomokban a szentély határán található kisebb emelvény az ambó, amely szintén a béma hagyományából ered.

Az ókori zsinagógák három fókuszpontja: a szentély, Isten kőtáblája, a Tóra szekrény és a béma. Elöl a csarnok közepén az igeliturgia helye a hívek között elhelyezett kerítéssel övezett esetleg szabadon álló felolvasóállvány, ahol megszólal az Isten igéje. Két oldalt rabbik – férfiak elöl, az asszonyok és gyerekek akik hátul ülnek. A gör. temenosz szó átvétele alapján a lat. templum – templom a profán térből kimetszett kifejezés jelentése szent épület, felszentelt hely.


Mit tartott az ókeresztény ember szentnek? A héb. קדשׁ – qâdôsh szerint minden, amely tiszta és fennkölt. A Tóra arra kéri a zsidókat, legyenek ők is szentek: „Legyetek szentek, mert én, az Úr, a ti Istenetek szent vagyok.” (Lev19,2).

Mit tartott a kora keresztény ember szentnek? Épületet – templomot, amely Istennel kapcsolatban állt. Az Isten temploma szent kifejezést hozza az 1Kor3,17: ’ο γαρ ναος του θεου αγιος εστιν.- hogar náosz tu Theosz hágiosz észtin. A templom szó félreérthető, különbséget kell tennünk a gör. ἱερόν – szent terület, szentély; és a ναοῦnáosz szavak használata között. (Mt 4,5). Krisztus szenvedésekor a Mt 27,51 szakasz hozza a naosz kifejezést: Καὶ ἰδοὺ τὸ καταπέτασμα τοῦ ναοῦ ἐσχίσθη [ἀπ᾽].

Mit tartott a középkor keresztény ember szentnek? Személyeket, intézményeket, ereklyéket, kódexeket. A lat. sanctus melléknevet templomokra, majd személyekre is használták.

Mit tart napjaink keresztény ember szentnek? Az egyház központi szentségét, amely az istentiszteletben Krisztusból táplálkozó léte az Eucharisztiában megvalósít. (1Kor11,20-24; Mk 14,23;ApCsel2,42).


A TEMPLOMOK ÉPÍTÉSZETI SAJÁTOSSÁGAI

Maga a templom a teljes földi élet szimbóluma, melynek iránya a végső találkozás felé mutat. A templomban lévő szimbólumok lényege, hogy a közlést hatékonyan át tudják adni. Ekképpen nem csak a templom, hanem a szentmise szintén egy belső utazás jelképe. Így kelet felé – az Isten országa irányába a világosság felé irányul. A bennünk lévő érzéseinket, gesztusainkat szimbólumokkal fejezzük ki. Például az imádásnak gesztusa a leborulás, amely megfelel a bibliai leírások hódoló – imádó gesztusának a héb. histachaveh, vagy gör. προσκυνήσεις –  prokünneisz tehát meghódolni azaz térdelve karokkal és homlokkal a földre borulunk. (Mt2,2: meghódolni. Mt 8,2: (leborulva) hódolt. Lk 24,52: πρόσωπα – orcákat, földre szegezték tekintetüket. Zsid1,6: προσκυνέω – (leborulva) hódol, imád.


Egy épület megértésének kulcsa az épület funkciójának ismerete. Idetartozik a lakók száma, összetétele, foglalkozása és még számos más tényező. A szakrális épületeknél meghatározó maga a funkció, a liturgia illetve az adott épületben végzett szertartások összessége. A liturgia jelentése a gör. λειτουργίαleitourgia, laosz, nép és ergon, munka, tehát a nép szolgálata jelentést tartalmaz. Ennek alapján a papság és a hívek istentiszteleti cselekménye. Melynek építészeti kerete maga a templom, vagy az egyéb szakrális célú épület. Így a különböző keresztény liturgiák kialakulása, történeti változása eredményezte a különböző templomtípusok, liturgikus terek létrejöttét.

A szentély keleti irány fekvése fontos tényező,² melynek nagyszerű példája a Zakariás hálaéneke: „Istenünk könyörülő irgalmából, melyben meglátogat minket a napkelet a magasságból,…” (Lk1,78). Krisztus, mint Messiás egyik szimbóluma a felkelőnap, melynek sugarai bevilágítják a szentélyt. A természetes fény nem állandó, ezért a gyengébb fények vagy a napközbeni fények torzulását befolyásolják az évszakok is. Optikai és gyakorlati okból nagyobb méretű üvegfelületre van szükség, hogy a szükséges fénymennyiség az oltárhoz kerüljön. A szentélynek keleti irányba kell épülnie, melynek során a felkelő és lenyugvó nap optikai fény dőlésszögének szempontjából a keleti oldalnál több kisebb méretű, a nyugati oldalnál több nagyobb méretű (színezett) üvegtábla szükséges. Fontos a kiváló akusztika kialakítása, melynek egyformán kell terjednie.³

A kereszténység első háromszáz évében mind a dogmatikai, mind az egyház kérdései másodrendűek voltak. Az apostoli küldetés parancsa vált elsődlegessé: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére,” (Mt28,l9). – az örömhirdetésre vonatkozott, majd a kereszteléssel végződött és belső tartalma a kenyértörés – artoklaszia, eucharisztia volt.


 ¹ Vö. A templom első építése Kr.e. 960. Salamon által. A babiloniak Kr.e. 587-ben lerombolják. Kr.e. 520-516-ban Zorobábel újjáépíti. IV. Antiochosz Epiphanesz profanizálja 167-ben (1Mak9,54). Makkabeus Júdás hadjáratában a templomot újraszentelik 164-ben, zsidó ünnepe a Hannuka. Kr.e. 63-ban Pompeiusz Jeruzsálembe bevonul és tiszteletben tartja a templomot. Kr.e. 20-19-től Nagy Heródes templomot rekonstruálja.

² Vö. Jel 22,20: „Jöjj el, Uram Jézus!” Jézus a világosság, ahogy a felkelőnap sugarai bevilágítsák a Messiást, aki az emberi sötétséget is megvilágítja. Jézus az Eszkatológiában is kelet felől érkezik. 3-4. szd.-ban a keresztények kelet felé fordulva imádkoztak. 

³ Vö. KATONA, V. : A csend mint építészeti térkoncepció: kontemplatív terek napjaink templomépítészetében, Szakrális építészet: Liturgikus építészet napjainkban, https://szakralis.wordpress.com