Jézus Krisztus történeti életéből

Feltehetjük a kérdést, hogy rekonstruálható-e a történeti valóság? A biblikus teológia az alapréteget a tradíció – történeti, a forma – történeti és a szerkesztés – történeti módszerrel közelíti meg.

1. A tradíció – történeti: Jézus saját szavait megállapítani, amelyeket tehát biztosan ő mondott. (vö. lat. ipsissima verba, ipsissima vox – a történeti Jézus kutatásban használt kifejezés.)
2. A forma – történeti: az evangéliumok forrásai után kutat, amelyek a stílust és a műfajt magyarázzák.
3. A szerkesztés – történeti: kutatja az evangélisták szerkesztői szerepét.

Jézus neve: Jeshua (megszabadít). A teljes görög neve: Ἰησοῦ Χριστοῦ – melyben a ἸησοῦJésusz név az időszámításunk fordulóján  közkeletű  volt, melynek egyik változata  a Jesájá  יְשַׁעְיָהו Izajás próféta neve.

Az ó-szövetségi  nevek a személy kifejezésének fontos elme, amely tükrözi a személy megjelenítését is. Számos példa erre az ó-szövetségi próféták nevei: Haggaj – חַגַּי – Aggeus próféta nevének jelentése: ünnepem, amely a  gyermeke jövőbeli szerepére és sorsára utal ugyanis gyakran Istent áldó neveket adnak a gyermekeknek. Ábádiáh – עֹבַדְיָהAbdiás jelentése Jahve szolgája. Jitzchak – יִצְחָק – Izsák: Isten rám nevet. Jesájá  יְשַׁעְיָהו Izajás: Jahve szabadítson meg. (Júda és Izrael története Salamon halálától a templom újraépítéséig, (PPHF – jegyzet, 2010. 22,73.)

A názáreti Jézus Nagy Heródes uralkodásának Kr.e. 3-4 vége felé született, így körülbelül Kr.e.6-4-ben. Anyja Mária és nevelő apja József. Bizonyossággal ennél többet nem állíthatunk származásáról, hiszen az evangéliumok gyermekségtörténetei a nemzettségtábla alapján (Mt 1-2, Lk 1-2), amelyek betoldások és a későbbi teológiai felfogást tükrözik.

Mindkét evangélium első fejezete kijelenti, hogy Jézus a Szentlélek által, földi apa nélkül fogantatott – ezt az információt az Újszövetség többi helye nem tartalmazza. A liberális tudósok azon állítása, hogy ez teológiai kreáció, vitatható ugyan, de a hívők számára a szűztől születésre vonatkozó bizonyosság inkább az egyház atyák tanításából származnak, mintsem a tudományos egzegézisből.

Jézus Betlehemben születik, melyet megjövendöl Mikeás – Mikáhמיכה aki az ítéletes tizenkét kis próféta egyike: “De te, (Betlehem) Efrata, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled születik majd nekem, aki uralkodni fog Izrael felett. Származása az ősidőkre, a régmúlt időkre nyúlik vissza.” (Mik 5,1). (Betlehem) efrátá héb.  בֵּֽית־ לֶ֣חֶם – (Béjtlehem)  – efrátá. 

“Te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz.” (Mt 2,6) Betlehem gör. Βηθλεὲμ Bétleém.

A Mt 1,2-16-ban és Luk 3,23-28-ban található nagyon eltérő nemzetségtáblázatok történetisége kérdéses. Mégis a nagyon korai újszövetségi hitvallások a (Róm1,3-4 ; 2Tim 2,8) a feltámadáshit kontextusában „Dávid utódának” hirdetik Jézust. A feltámadás korai értelmezését, mint a királyi Dávid – fia trónra lépését – amely egyáltalán nem nyilvánvaló vagy szükséges értelmezés – elősegíthette az a tény, hogy Jézus valóban Dávid házának egyik oldalágából származott. Mindenesetre dávidi származását törvényes apján, Józsefen keresztül vezetik le.

Gyermek és ifjúkor évei

Jézus életének kb. harminc esztendejét Názáretben, Dél Galilea egy jelentéktelen hegyvidéki városában töltötte. Szinte semmit nem tudunk erről az időszakról. Foglalkozására nézve a Mk 6,3 szerint gör. τέκτων – téktón azaz építőmester vagy ács volt.(A szó valószínűleg ács foglalkozást jelöl, bár a kifejezés bármilyen, kemény anyagokkal dolgozó vagy építő mesteremberre is vonatkozik.) Jézus törvényes apja, József nem tűnik fel a nyilvános működés idején, feltehetőleg meghalt.

Ezzel ellentétben anyjáról, Máriáról, valamint fiútestvéreiről, Jakabról és Joses – ről azaz Józsefről, Júdásról és Simonról említés történik a Mk 6,3 ; Máté 13,55 szerint is. Név nélkül a lánytestvérekről is esik szó.

 Videó link:  James Cameron: The Jesus Tomb (Secrets of the Cross, Documentary,Timeline_Moment

A legtöbb evangéliumi utalás arra mutat, hogy Jézus rokonai nem lettek az Ő követői nyilvános működése idején a (Mk 3,21.31-35 ; Jn 7,5 ; Jn 2,12). Pál egyik futó megjegyzése az 1Kor 5,6-ban  jelzi, hogy Jézus fiútestvérei házasok voltak. Jézus családi állapotáról az Újszövetségben sehol nem találunk kifejezett utalást. Az apjára, anyjára, testvéreire vonatkozó számos utalás fényében azonban a feleségről való abszolút hallgatás azt jelenti, hogy Jézus nőtlen maradt.

Ellen teóriák: 1. William, E. Phipps: Was Jesus Married, New York, 1970). 2. The Distortion of Sexuality in the Christian Tradition by William E. Phipps (review, James P. Clifton The Thomist: A Speculative Quarterly Review, The Catholic University of America Press, Volume 35, Number 2, April 1971. ; 3. Elizabeth, Fleischer: https://www.urp.udel.edu/wp-content/uploads/2017/08/Fleischer-Summer-Fellows-Research-.pdf

Szokatlan cölebsz helyzete (Mt 19,129 . Van aki úgy gondolja, hogy esetleg a prófétai hivatáshoz tartozott a cölibátus, legtöbb bizonyítéka azonban évszázadokkal későbbről származik (Misna és a Talmud). Qumránt is említik párhuzamként, de a qumráni nőtlenség már egy összetett kérdés.

Semmit sem tudunk Jézus hivatalos iskolázottságáról. A Jn 7,15-ben ellenségei csodálkoznak, hogyan ismerheti a Szentírást, amikor hivatalosan sohasem tanult – igaz, ők a törvény szakszerű ismereteire gondoltak, amelyeket az írástudók egy elismert tanító iskolájában sajátítottak el. Továbbiak egy angol nyelvű írásban: Did Jesus Speak Hebrew: https://hebrew4christians.com/Articles/Jesus_Hebrew/jesus_hebrew.html

Jézust az Újszövetség több címmel is megnevezi: szolga, próféta, Főpap, Messiás, Emberfia, Küriosz, Logosz, Isten Fia és Isten.

Az istensége üdvtörténeti keret

Küriosz: isteni uralkodó, aki kormányozza az egyházat és a világot.

Logosz: preegzisztencia.

Isten Fia: egység az Atyával.

Emberfia: Isten egyetlen igaz képe. (Krisztus – események jegyzet, PPHF, 2013.)

Jézust megtisztelték a „rabbi” címmel a Jn 3,26 szerint később már Keresztelő Jánosra is alkalmazták.

(John Paul, Meier: Jézus, 457-458.) John Paul, Meier amerikai bibliai tudós és római katolikus pap. http://www.biblia-tarsulat.hu/biblia/komm3/78jezus.pdf  (Krisztus – események jegyzet, PPHF, 2013.)