Szentté – és boldoggá avatás – az ereklyetisztelet

Bemutatom a szentté  és boldoggá avatás eljárásainak rendjét illetve az ereklye tisztelet szempontjait. Szentté avatás: lat. canonisatio, gör. anakerüxisz, a boldoggá avatás: lat. beatificatio.

A szentté avatási eljárások rendjét VIII. Orbán pápa: Maffeo Barberini (Firenze, Toszkána, 1586.-Róma, 1644. júl. 29.). XV. Gergely utódaként a szentté avatási rendelet 1734-1738 között az öt kötetes munkájában megjelent, melynek címe: Isten szolgáinak boldoggá avatásáról és a boldogok szentté avatásáról. A 20. században Szent II. János Pál pápa a Divinus perfectionis Magister kezdetű apostoli konstitúciójában szabályozta a szentté avatási eljárások gyakorlatát. Jóváhagyásával az instrukció kinyilvánítása a Divinus perfectionis Magister kiadásának 25. évfordulóján, 2008 tavaszán történt. A 20. századi boldoggá és szentté avatásokra a társadalmi törekvések jellemzők. A boldoggá vagy szentté avatottak az egyén és a társadalom eszménykép kifejezői, melynek két  csoportja: 1. vértanúk, főleg papok, 2. a hitvalló keresztények.

A szentté avatási eljárás vizsgálati rendjét szigorították, az egyre szaporodó szentté avatási kezdeményezéseket. 1588-ban V. Sixtus pápa létrehozta a Rítuskongregációt, illetve az eljárás menetét VIII. Orbán pápa (1623–1644) határozta meg. XIV. Benedek, VI. Pál (Szentek Ügyeinek Kongregációja, 1969), II. János Pál (Divinus perfectionis Magister, 1983) és XVI. Benedek (Novas dispositiones ad ritus Beatificationis seu Canonizationis pertinentium, 2005) pápa mélyrehatóan szabályozta az eljárást, illetve a boldoggá és a szentté avatás szertartásával kapcsolatos előírásokat. A szentté avatást mindenkor a pápa végzi, aki a szertartás folyamán ünnepélyesen kijelenti, hogy az illető személyt felveszi a szentek jegyzékébe (kanonizálja), és elrendeli nyilvános kultikus tiszteletét. (Sztankó, Attila: A szentté avatás szertartása: https://ujember.hu/a-szentte-avatas-szertartasa)

A szentek és a boldogok a keresztény értékek és erények megjelenítői. Boldoggá vagy szentté avatások okai minden esetben, egy sajátos történelmi helyzetben történik, amelyek a bennük megjelenő keresztény és emberi értékeket valamint a megfogalmazott társadalmi érdekek motiválják.

Brenner Jánost boldoggá avatását 2018. május elsején tartották Szombathelyen, az Emlékmű-dombon. Brenner János rábakethelyi káplán (1931.12.27.), aki a hit védelmében, az Oltáriszentséget védelmezve halt meg 1957. december 15-én – olvasható a Vatikáni Sajtószolgálat közleményében. János 1942-től Pécsett, a ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziumában tanult. (www.magyarkurir.hu/hazai/folragyog-feny-boldogga-avattak-brenner-janost)

Az ereklyetisztelet

1215. április 19-én a IV. lateráni zsinaton III. Ince pápa Lothar de Segni, (Gravignano, Itália, 1160/61.-Perugia, 1216. júl. 16.). III. Celesztin utódaként az ereklyékkel való tiszteletlen bánásmód rendeletben kitér az ereklyék tárolására a hamisítások megelőzésére: Szentek ereklyéit áruba bocsátják, mutogatják, illetve az ősi ereklyéket a tartóból nem mutogassák, ne bocsássák áruba.[1] A Concilium Tridentinum  a Tridenti Zsinat 1545-63-ig tartó egyetemes zsinat kimondta, hogy a szentek ereklyéinek tisztelete helyes és üdvös dolog.[2] Az ereklye a relikvia gör. leipszana lat. reliquiae, a relinquo a hátrahagy szóból ered.

Az emberi forrás, amely minden népnél megtalálható, melynél fogva elhunyt jeleseink, szeretteink maradványait és hagyatékát tisztelettel és kegyelettel megőrizzük.[3] A keresztény eszme forrása, ahol a szentek Isten boldogságában vannak, ahol értünk Istennél közbenjárók, és rajtunk segíthetnek. Így vallási szempontból jogos és üdvös, mert éppen ez emeli fel az ereklyetiszteletet.

Ereklye csoportok

A kiemelkedő ereklyék: Szent Kereszt valamint a szenvedés eszközei, szentek egész teste, feje, karja, keze, szíve, nyelve, lábszára és kínzott testrésze.

 Jézus Krisztussal kapcsolatos tárgyak: a Szent Kereszt darabjai és egy ortodox kolostorban őrzött titulus crucis – vádcímtábla INRI felirattal. A lombardiai öntöttvas korona és Konstantin zablája, melyeket a keresztre feszítéshez használt szögekből készítettek, Jézus varratmentes palástja, melyet a trieri Szent Péter – dómban tartanak.

A közönséges ereklyék: többi maradványok és más használati tárgyakhoz kötődnek.

A hitelesség szerinti ereklyék: jóváhagyott ereklyék, melyek hitelességét illetékes egyházi hatóság okmánnyal és pecséttel bizonyít. A jóvá nem hagyott az okmány nélküli vagy okmányát veszített ereklye, amely csak magán tiszteletben részesülhet. Az egyházjog tiltja az ereklyék eladását. Kiemelkedően tisztelt ereklyét elidegeníteni vagy más helyre átvinni csak a Szentszék engedélyével szabad.[4] A zarándoklatokra szállított ereklyékre nem kell engedélyt kérni, hiszen az ereklye csak ideiglenesen van távol.

Szent László hermája

Szent László hermája, egy ereklyetartó, hazánk harmadik legértékesebb ereklyéje a Szent Korona és a Szent Jobb után. 1971-ben a Héderváry – kápolna restaurálásakor a Simor püspök által készített oltárt lebontották és a hermát egy fekete márvány talapzatra helyezték. Szent László a kereszténység védelmezője és terjesztője, melynek emléknapja június 27.

III. Celestin pápa 1192-ben szentté avatta. Felbontották sírját, és testét díszes sírba át helyezték. A koponyát külön választották és mellszobor alakú tartóba helyezték, majd a sír fölé tették. Az ereklye nemcsak vallásos tiszteletnek volt tárgya, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepe volt, úgymint nagy fontosságú perek esetében, avagy Szent László oltára előtt eskütételek alakalmával. A szent király ereklyéjének tisztelete az 1762-es földrengés után terjedt el. A hívek Szent Lászlóhoz folyamodtak, hogy Győr városát a földrengés veszedelmétől mentse meg.

Reflexió

Szent László államfői, törvényhozói, lovagkirályi erényei a kor emberének is példát mutatnak, ugyanis keresztény egységben gondolkodott. Számára Krisztust követők léteztek, akik hitükben egyek. Öt esztendeje létrehozott zarándokút Szent László örökségének példája.[5]

A liturgia szerint a húsvéti ünnepkör a húsvéti misztérium ünnepeinek összessége hamvazószerdától pünkösdvasárnapig tart, amely a megváltás misztériumát ünnepli. A feketevasárnap a nagyböjt 5. vasárnapja, a szenvedés idejének időszakának kezdő napja.

Szent László emlékévhez tartozó hermás körmenet mind az ereklyetisztelet emberi forrás értelmezésével mind a Katolikus egyház ereklyetiszteletének kánonjogi értelmezéseivel is összefügg.

Éppen ezért a vallásos ereklyetisztelet magánál az ereklyénél nem állhat meg, a hívő mindig magát a szentet tiszteli, kit Isten trónjánál hisz, és a szentek egyessége által belső lelki összeköttetésben van. A katakombák síremlékei, a vértanúk holttetemei fölött emelt oltárok bizonyítják, hogy már a kereszténység első századaiban vallásos kultusz tárgyát képezték.

[1] Vö. Denzinger, H.-Hunermann, P: Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai,  SZIT,  2004.  280. Kiadva: MaC 22,1049AB/HaC7,65AB/IX.Gergely, Decretales, I.III. tit 45,c.2

[2] Vö. Diós, István –Viczián, János: Magyar Katolikus Lexikon, SZIT, 2010.

[3] Vö. Mindszenty alapítvány: Szent László, király és hitvalló, www.mindszentyalapitvany.hu/szentte-avatas/magyar-szentek

[4] Vö. Egyházi törvénykönyv: Canonici Iuris Codex: CIC, 1190. kánon

[5] Vö. Magyar Kurír: Nagyváradon rendezték meg a 2017-es Szent László-évet bevezető konferenciát www.magyarkurir.hu/kulhoni/nagyvaradon-rendeztek-meg-2017-es-szent-laszlo-evet-bevezeto-konferenciat