Egyházi rend

Általában az emberek nem jegyzik meg az Egyházi rendben a tisztségeket és azok megnevezését. Az Egyházi rend lat. Ordo, amely szabályt, rendtartást jelent: a liturgikus szabálykönyv, amely meghatározza a rítust az imádságokat és az olvasmányokat illetve az énekeket. Egyházi rendek: Ordo missae – mise rendje, Ordo baptismi –  keresztelés rendje, Ordo coronationis – koronázás rendje. A szentmise és a zsolozsma Ordo-ja, a direktórium – Ordines Romani.

A papságnak két fokozata van: a püspök, melynek hatalma nagyobb, mint az áldozópapé, ahogyan a 12 apostolnak is alá volt rendelve a 72 tanítvány. Az egyházjog három rendet különböztet meg: 1. püspökséget 2. áldozópapságot és a diakonátust aki szerpap, gör: diakonosz, szolga, segítő, hírvivő.

Codex Iuris Canonici – Egyház Jog,  1009. kánon. 1.§ alapján

Papság:

1. A pap mivoltának, természetének és tevékenységének összefoglaló neve, a 20. sz. végén papi identitás. egyházi rend, ordo, szolgálati papság.

2. Fölszentelt papok testülete. Tág értelemben hierarchia, magában foglalja a klérus tagjait a papoktól fölfelé a püspökökön át a pápáig. Szoros értelemben presbitérium, az áldozópapok közössége.

Káplán: lat. cappellanus, a capella, ‘kápolna’ szóból, melynek eredetileg papja volt: A plébániáktól független beosztásban lévő önálló lelkész.

Plébános: lat. plebs, nép szóból: a nép lelkésze, parochus: a plébánia közösségének a püspök által kinevezett saját lelkipásztora.

Apát: héb. ab és a lat. abbas, ‘atya’ szóból ered. Titulusai pedig a kormányzói joghatóság és a vagyonkezelés szerint lehet: kormányzó apát, nullius apát, főapát, prímás apát, kommendációs apát, címzetes apát.

Kanonok: lat. canonicus A kanonok az egyházjogban a káptalanok tagjai. A teljes jogú tagok a valóságos kanonok pl: Teológus kanonok, éneklőkanonok, őrkanonok.

Káptalan: lat. capitulum akik a székesegyházak és nagyobb templomok klérusából a 11/12. század fordulóján kifejlődött zárt testülete, melyeknek a tagjai a kanonokok. A kanonokat mind a székesegyházakban, mind a társasegyházakban a megyéspüspök nevezi ki, a káptalan meghallgatásával. Jogaikat és kötelességeiket az Egyházjogon kívül főként a káptalan szabályzatok határozzák meg.

Püspök: Területi vezető. Címzetes püspökök: lat. episcopus titularis megyéspüspök, tábori püspök. Püspök-bíboros: a bíborosi kollégium azon tagjai, akiknek a pápa Róma környéki püspökség címét adja, ill. a testületbe fölvett keleti pátriárkák, akik megtartják saját székük címét.

Bíboros: kardinális lat. cardinalis pápaválasztói joggal és a pápa segítésével (egyéni és testületi tanácsadással és egyházkormányzati támogatással) együtt járó méltóság.

Primás: Az ország első főpapja, aki érseki méltóságú, joghatósága alá tartozik az ország egész klérusa. Magyarország primása: a mindenkori esztergomi érsek.

Herceg prímás: A tiszteleti elsőbbségén kívül a prímási méltósággal semmi különös joghatóság nem jár. Egyedüli kivétel az Esztergomi Herceg primás, akit némely primáciális jogok ma is megilletnek. pl: Nemzeti zsinat tartása, prímási törvényszéken való ítélkezés.

Pápa: Róma püspöke, Jézus Krisztus helytartója. Szt. Péter utóda, a katolikus Egyház főpapja. Nyugat pátriárkája, Itália prímása, a római egyháztartomány érseke. Vatikán államnak az államfője.