“A kultúránk tömegesen gyártja a leselejtezett embereket. Olyan kultúrában élünk, ahol csak egy adathalmaz vagyunk, és a nevünk mögött már nem számít a személy – festette fel erős kifejezésekkel a helyzetképet Varga László főpásztor: a “Ne legyen zárt elitklub az egyház, tanuljunk az ateistáktól is!” A Kaposvári Egyházmegye püspöke szerint “egy ilyen világban már az is az örömhír továbbadásának számít, ha egyszerűen kedvesek vagyunk egymással, gyengédséggel fordulunk a másik felé.” Varga László: Ne legyen zárt elitklub az egyház, tanuljunk az ateistáktól is! 1. HIT Mi a hit? – a hit és hiszem kifejezést a köznyelvTovább

HANS URS VON BALTHASAR: Mit szabad remélnünk?, Rövid értekezés a pokolról Apokatasztazisz művei alapján, Eszkatológia szemináriumi dolgozat,  PPHF. 2017. Balthasar misztikus egyéniség volt, de egyben elmésen vitázó katolikus pap és teológus. [1] Lelki társa Adrienne von Speyr, (1902.09.20. – 1967.09.17.) svájci katolikus orvos, író és teológus (jobboldalt) protestáns orvos rossz egészségi állapottal rendelkezett kinek misztikus élményei óriási hatással voltak rá, melyeket teológiai reflexiók segítségével megfogalmazott. Művében a kárhozatot és a poklot, mint reális lehetőséget illetve az eszkatológia kérdését feszegeti, amely az eszkaton szóból ered és a végső dolgok tanítását jellemzi. Karl Rahner kortársaként az eszkatológiábanTovább

„De Maria numquam satis” – a Máriáról sohasem elég mondás Grignon de Montfort, Szent Lajostól származik.[1] Szent Lajos beszélt isten anyjáról és annak a helyes tiszteletéről a tökéletes Mária – tisztelet című művében is. Ha Szent Lajos Máriáról lévő tanítását vesszük alapul, akkor a II. Vatikáni Zsinat korai előfutárának is tekinthetjük. A Lumen Gentium: Az Isten Anyjáról, a Boldogságos Szűz Máriáról Krisztus és az Egyház Misztériumában című nyolcadik fejezetben; A Gyermek és az Anya 57. pontja[2] alapján Grignon de Montfort saját korát megelőzte. A II. Vatikáni Zsinat a mariológia jelentőségét a hittudomány számára ekképpen foglaljaTovább