A “hit szava” – héber – kontra – tetoválás

Napjainkban előtérbe kerültek a héber írásmóddal készített tetoválások, melyeket néhány tetováló szalonban nem jól nem helyesen és nem a helyes betűkapcsolásokkal készítenek. Az Ó–szövetség tartalma és annak héber nyelvezete napjainkban számtalan embert zavarba hoz valójában nem tudja, mit gondoljon róla, mit kezdjen vele. A héber nyelv a sémita nyelvcsalád északnyugati ága, közeli rokonai az ugariti, … TovábbA “hit szava” – héber – kontra – tetoválás

A szeretet kifejezései a Jn 21,15.17-ben

Mivel az Újszövetség görögül íródott, melynek gazdagsága megmutatkozik, számos kifejezés használatában. A Jn 21,15.17 bemutatja nekünk a szeretet ige magasabb nyelvi fokainak használatát. Mielőtt elkezdjük a görög nyelv egzegetikai ismeretünk bővítését figyeljük meg a szeretetet kifejező szavak különbségét. A szeretetet kifejező három görög szó az έρως – érosz, amely jelöli a testi szerelmet, amely az … TovábbA szeretet kifejezései a Jn 21,15.17-ben

Egy tanítás margójára – a hit

Az elmúlt korok örökségében megtalálható a hit kérdése is. A keresztény hitvallásunk szerepe napjainkban egzisztenciális kérdést tartalmaz, a világi hívőknek akad olyan rétege, akik hitüket titkolják. Korunkban is megjelent az indifferencizmus, amely már jelen volt XVI. Gergely pápa idején. (Vö. lat. indifferentia, indifferens közöny, akarati állásfoglalás hiánya. Mirari vos arbitramur enciklika, Denzinger H.– Hunermann P.: … TovábbEgy tanítás margójára – a hit

Jézus Krisztus történeti életéből

Feltehetjük a kérdést, hogy rekonstruálható-e a történeti valóság? A biblikus teológia az alapréteget a tradíció – történeti, a forma – történeti és a szerkesztés – történeti módszerrel közelíti meg. 1. A tradíció – történeti: Jézus saját szavait megállapítani, amelyeket tehát biztosan ő mondott. (vö. lat. ipsissima verba, ipsissima vox – a történeti Jézus kutatásban használt kifejezés.) … TovábbJézus Krisztus történeti életéből

Teremtéstörténet – ember teremtése és evolúciós elmélet

A teremtéstörténet és evolúciós elmélet terminológiáját kizárólag a Biblia és a dogmatika illetve a Tanítóhivatal megnyilatkozás tükrében vizsgálom. A cikkem forrásművei: Theodor, Schneider: A dogmatika kézikönyve I. , II. Vigilia, Budapest, 1996 – ban kiadott műve és Claus, Westermann: Az Ószövetség Teológiája, Tételvázlatok, PPHF, 2013. alapján készült. A világ teremtéséről és az ember teremtéséről nem … TovábbTeremtéstörténet – ember teremtése és evolúciós elmélet

Egyház alapítás – Fülöp Cezária

Szent Márk evangélium Mk 8,27 verse alapján a húsvéti ünnepet követően Jézus a tanítványaival Jeruzsálemet elhagyta és következő úti céljuk felé Fülöp Cezáriába vezetett. [1] Márk dramatikus megközelítése szerint az első csúcsponthoz érkeztünk, mivel a Fülöp Cézária szakasz az események központja. Jézus itt nyíltan elmondta, hogy az ő útja a szenvedés útja, amely nem más, mint … TovábbEgyház alapítás – Fülöp Cezária

Boldog-mondások

Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent. Boldogok a békességben élők, … TovábbBoldog-mondások

Ezdrás

Ezdrás neve héb: עזרא – Ezra, ‘[Isten] segítség’ szóból ered. Kr.e.5. – Kr. e. 4. szd. idején élt, több néven ismert: Ezsdrás, Ezra, Ezdrás, aki pap és történetíró volt. Kr. e. 460 körül Artaxerxész perzsa király engedélyével tért haza nyolcvan évvel az első csoport után a babiloni fogságból. A király Ezdrást a nép oktatásáért tette … TovábbEzdrás