A cölibátus – (coelibatus)

A papi nőtlenség nem dogma, inkább egyházfegyelmi hittétel. A dogma jelentése a gör. dokein, látszani, szóból származik. A dogma követi az Apostoli Szenthagyományt és a Szentírást, melyet az Egyház Tanítóhivatala rögzít, azt a pápa ex cathedra kijelentésben megfogalmaz. A szó az Újszövetségben is előfordul, de úgymint rendelkezés vagy törvény. Az Ef 2,15-ben  a gör. νόμος  … TovábbA cölibátus – (coelibatus)

Mit testesít meg Jézus a Miatyánk imádság teljességében

Az első századoktól kezdve keresztény gondolkodók és próféták megkísérelték a Miatyánk imádság teológiáját kifejteni. Status Questionis: mit testesít meg Jézus a Miatyánk imádság teljességében és azt hogyan ismerjük fel?  Krisztusban beteljesedett Isten kinyilatkoztatása, így a Fiú új tartalmat ajándékoz a Miatyánk imádságnak. 1. Miatyánk Teológiája A Miatyánk imádság teológiájának alapja az ember, aki Isten teremtménye, … TovábbMit testesít meg Jézus a Miatyánk imádság teljességében

Az imádságról – és a Hála imádságom

Életünk során vannak helyzetek, melyekben az imádsággal felhagyunk, de imádság nélkül nem maradhatunk, ahogyan élni sem nem tudunk légzés nélkül. (Romano, Guardini: Az imádság iskolájában, SZIT, Budapest, 1988. 16.) Gondoljunk a Teremtőre, aki nekünk adta a légzést és ez által az életet. (Ter 2,7). Ekképpen egy nap sem telhet el imádság nélkül, hiszen ha a … TovábbAz imádságról – és a Hála imádságom

A templom szakralitása

A jeruzsálemi templom végleges pusztulása Titusz császár ostromakor Kr.u. 70-ben megtörtént. Visszatekintés a jeruzsálemi templom első építésére, amely Kr.e. 960-ban Salamon által történt. Dávid Jeruzsálem városán belül a szövetségládát, amely Izrael fiainak ősi szentélyét sátorban elhelyezte (2Sám 6,12-17).  A babiloniak Kr.e. 587-ben lerombolják a templomot, majd Kr.e. 520-516-ban Zorobábel újjáépíti. IV. Antiochosz Epiphánész profanizálja 167-ben … TovábbA templom szakralitása

A “hit szava” – héber – kontra – tetoválás

Napjainkban előtérbe kerültek a héber írásmóddal készített tetoválások, melyeket néhány tetováló szalonban nem jól nem helyesen és nem a helyes betűkapcsolásokkal készítenek. Az Ó–szövetség tartalma és annak héber nyelvezete napjainkban számtalan embert zavarba hoz valójában nem tudja, mit gondoljon róla, mit kezdjen vele. A héber nyelv a sémita nyelvcsalád északnyugati ága, közeli rokonai az ugariti, … TovábbA “hit szava” – héber – kontra – tetoválás

A szeretet kifejezései a Jn 21,15.17-ben

Mivel az Újszövetség görögül íródott, melynek gazdagsága megmutatkozik, számos kifejezés használatában. A Jn 21,15.17 bemutatja nekünk a szeretet ige magasabb nyelvi fokainak használatát. Mielőtt elkezdjük a görög nyelv egzegetikai ismeretünk bővítését figyeljük meg a szeretetet kifejező szavak különbségét. A szeretetet kifejező három görög szó az έρως – érosz, amely jelöli a testi szerelmet, amely az … TovábbA szeretet kifejezései a Jn 21,15.17-ben

Egy tanítás margójára – a hit

Az elmúlt korok örökségében megtalálható a hit kérdése is. A keresztény hitvallásunk szerepe napjainkban egzisztenciális kérdést tartalmaz, a világi hívőknek akad olyan rétege, akik hitüket titkolják. Korunkban is megjelent az indifferencizmus, amely már jelen volt XVI. Gergely pápa idején. (Vö. lat. indifferentia, indifferens közöny, akarati állásfoglalás hiánya. Mirari vos arbitramur enciklika, Denzinger H.– Hunermann P.: … TovábbEgy tanítás margójára – a hit

Jézus Krisztus történeti életéből

Feltehetjük a kérdést, hogy rekonstruálható-e a történeti valóság? A biblikus teológia az alapréteget a tradíció – történeti, a forma – történeti és a szerkesztés – történeti módszerrel közelíti meg. 1. A tradíció – történeti: Jézus saját szavait megállapítani, amelyeket tehát biztosan ő mondott. (vö. lat. ipsissima verba, ipsissima vox – a történeti Jézus kutatásban használt kifejezés.) … TovábbJézus Krisztus történeti életéből